Könyvborítók - vélemény és tanács

A borítók elvei - 1.rész

    Szeretnék ebben a cikkben fontos alap dolgokat összegyűjteni, amik segíthetnek egy-egy mű megítélésekor, szerkesztéskor, vagy úgy alapjában csak tudnivalónak. Azért kezdek bele ebbe a cikkbe, mert a blogom működéséhez elengedhetetlen dolog egy borító. De csak úgy dísznek felesleges. Ezért vállaltam a felelősséget magamra...

Általános hibák

    A legnagyobb hibákat azonnal észrevesszük, ezért is érdemes elkerülni őket. Számomra a legnagyobb az, ha valaki egy prospektus arányait használja, és nem egy valódi borítóét. Mert amiket a könyvökön találunk, az nem más, mint -általában - A/5-ös méretű grafika. Tehát egy hosszú sáv nem megfelelő a célra. Valamint egy fekvő "fejléc" sem. Mondjuk jó arány, ha a magasság: 1200px, a szélesség pedig 1000-900px. 

    Valamint a háttér... Nos, szerintem azt semmiképp' nem kell túl bonyolítani, látsszon hogy háttér... Sok olyan hiba van, hogy a háttér és előtér "nem passzol" össze. Azaz az előtérben lévő kép/png teljesen más színvilágú, témájú, mint a háttér. És ez, a legjobb  esetben is, ocsmány. 

    Elérkeztünk a fontoshoz. Hogy milyen személy szerepel a borítón. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne híres, népszerű, ismert,..stb. személy szerepeljen rajt, mert unott az, hogy Selena Gomez mosolyog ránk, vagy éppen hullajt könnyeket. Inkább ismeretlen arcokat keressetek, mert ezzel kapásból igénytelennek és fantáziátlannak tűntök. Igen, ti! A mű az alkotót tükrözi, erre gondoljatok! Vagy, mint én, fanficnek nézik a sztorit. Láttatok már borítón máshol szereplő, a könyvhöz nem kötődő személyt? Remélem, hogy nem. Legalábbis igényes, jó könyvön nem fordul elő... Az SzJG első részén szereplő nagy szájú lányról ne beszéljünk. 

    Az egyenes szélű képek, png-k halmaza. Ez, megbocsájthatatlan! Főleg, ha nem képmontázst szeretne jelölni, vagy nincs kerete a képnek, jelezve, hogy: igen, ez direkt így lett megálmodva. Inkább gyakorolni kellene a képek összemosását, de ismétlem, úgy nagyon rossz a végeredmény, ha színvilágban és témában nem összeillő dolgok szerepelnek a borítón!
    Tömeg a borítón. Sok, sok személy, tárgy egyszerre. A háttérben szereplő képek annyira nem számítanak, ha egybeolvadnak és textúrát alkotnak. De az előtérben szereplő képek borzadálya, sokasága: hiba. Talán nem is kell magyaráznom. De azért, képzeljük el... Van az előtérben egy rózsa, iránytű, kőszív, egy emberi mosolygó száj, egy faládika, egy esernyő... Remélem világos. Ha nem, jelezzétek és megszerkesztem.

Hibák, amik "blogdivatból" fakadnak

    A cím azt hiszem elmondja. Valaki kitalálja, hogy vöröspöttyöt akar, de az jogsértés. Viszont menő, hogy neki van, a másiknak pedig nincs. Ő is dobat rá. És így tovább haladunk láncban. De még az a legviccesebb, hogy senki sem tudja, hogy mit is jelöl a vöröspötty. Sebaj, jól néz ki, és ABC-nek nincs olyan, az én blogomnak van, most nagyon nyeregben vagyok! Gondolja...

    A betűtípusok. Mindenkinek tetszik egy betűtípus, ami egy romantikus borítón van, de ők is azt használnak, mikor az ő misztikus történetüknek szerkesztenek. Ó, és az árnyékot is pont úgy helyezik, hasonlóan domborítják. Mindent megtesznek amit csak tudnak. Kivétel, hogy dafont.com-on keressenek egy neki pont jó, különleges és ritkán használ betűcsaládot. Pedig, sokkal kreatívabb lenne, mivel ugyanazt bámulni mindig, elég fárasztó. Oké, hogy van egy kedvenc témád, színvilágod, stílusod, de nem magad alapján kell készíteni, hanem a történet alapján. És itt hívnám fel a figyelmet, hogy a rendelőknek szól főként és a kissé-nagyon tapasztalatlan szerkesztőknek. 

    A hátlap borító átkai. Utálom, ha a hátlap is annyira tele van. Persze, legyen igényes, de nem kell olyan szinten megszerkeszteni, mint ez előlapot. Szerintem egy egyszínű hátlap is tökéletes. Bár, az sem rossz, ha az előlap hátteréhez hasonlót helyezünk hátra, csak esetleg elhomályosítjuk. A betűtípus itt pedig lehet egyszerűbb, a szöveg színe pedig passzoljon az egészhez. Akár a címmel azonos is lehet. Csak lényeges dolgok kerüljenek ide, és kérek mindenkit, hogy ne foglalja el az egészet a fülszöveg! Rossz szokás, amit nagyon utálok és megvetek. 

    A szerző nevének elhelyezése. Mindenki vagy a fenti széléhez, vagy az alsóhoz helyezi. Persze, értem, hogy Stephenie Meyer-nek is ott van, de azért nem csak őt kell olvasni/követni/másolni. Lehet a cím felett, kevésbé hangsúlyosan, kisebb betűmérettel. Hopp, már is jól néz ki! 

    Kompozíció. Ez a szó, elrendezést jelent. Illusztráció hiányában csak leírni tudom. No akkor. 

    1. A jobb oldalas kompozíció... Az egyik leggyakoribb, azaz minden jobb oldalt van, vagy legalábbis a lényeges dolgok. Jó, de azért nem kell üresen hagyni a bal oldalt sem, persze ne pakoljunk rá mindenféle sallangokat. Felesleges.

   2. Középpontos kompozíció... Főként középre húzza a tekintetet a borító. Nagyon jó, de kissé unalmasnak hat, ha egy egyszínű háttérben egy kép van beépítve, az nem túl fantáziadús. Bár lehet tetszetős a minimalizmus, lehet ettől még nagyszerű, de manapság nem divat.
  3. Háromszög kompozíció... Felülről teljesedik ki a borító grafikája. Ez ritkán használt beállítás, így ajánlom.
  4. Gömb kompozíció... Főként a minimalista borítókon jellemző, amik kissé titokzatosabbak. Persze, ez nem szabály, csak statisztika. Egyenletes a borító, rendezett és igényes. De azért ne egy paint-ben rittyentett körre dobáljunk  png-ket. ☺ 

   Rossz textúra... Nos, erre van példám. Az egész SzJG sorozat borítójának mindegyike olyan, mintha színezett WC-papírból volna.

A cikk azért lehet ismerős, mert korábban már kikerült az oldalra, és némi átfogalmazás/bővítés után újra kiposztolom. Mert még mindig aktuális, és egyre borzasztóbb borítók is felkerülnek. Azért közben mások fejlődnek is, méghozzá gyönyörű, stílusos munkák is vannak. 

Mondd el a véleményed, gondolatod a témáról, kommentben, chatben... stb.
VICTORY